Lehetőségek innovatívak
Miért nem innovatívak a magyar cégek?
A tíz főnél többet foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozások kkv-k 86 százaléka úgy ítélte meg, hogy nincs szükségük innovációra — ismertette egy os európai uniós kutatás kevésbé dicsőséges eredményét Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár a Magyar Innovációs Szövetség MISZ XXX. Mint mondta, a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kutatás-fejlesztést és lehetőségek innovatívak magas hozzáadott értékű munkát szinte kizárólag a multinacionális vállalatok képviselik Magyarországon.
Elsődleges kormányzati cél, hogy ra a jelentős lehetőségek innovatívak közé küzdjük fel lehetőségek innovatívak. A helyzet nem egyszerű, ugyanis míg a rangsort vezető uniós országok átlagosan 3 százalék körül költenek kutatás-fejlesztésre, addig hazánkban 1,3 százalékot, ráadásul az állam óta nem költött többet erre a célra, azaz az elmúlt időszak többletét a multinacionális vállalatok önálló projektjei jelentik.
A további növekedésben kiemelt szerepe lehet a családi vállalatoknak, hiszen a cégek több mint kétharmada családi tulajdonban van. Ilyen magas arányra a rendszerváltás óta nem volt példa. A mostani szám örvendetes, de egyúttal azt is látni kell, hogy a jelenlegi aránnyal egyelőre még csak az Európai Unió középmezőnyében lehetőségek innovatívak. A korszerű technológia a kisebb műhelyekben is megjelent Fotó: Éberling András A kutatás-fejlesztésnek nemcsak az ország versenyképességének növelésében van kulcsszerepe, hanem abban is, hogy a családi vállalatok lépést tudjanak tartani a többi nagyvállalat fejlődésével. Ehhez elengedhetetlen a piaci trendek feltérképezése és követése, a folyamatos fejlesztés, a digitalizáció és az innovatív megoldások alkalmazása.
A helyettes államtitkár véleménye szerint a ig elérendő 1,8 százalékos kormányzati cél sem reális, hiszen az ehhez szükséges struktúra egyelőre nem adott.
Lehetőségek innovatívak problémaként a kkv-k innovációs képességét, illetve igényét és a hazai tudományos élet kutatói létszámát nevezte meg.
Ez utóbbi az ideális 60 ezer helyett napjainkban mindössze 38 ezret számlál. A versenyképesség és a gazdasági növekedés szempontjából meghatározó innováció területén Magyarország a A helyettes államtitkár az új stratégia céljai közül a többi között az innováció iránti fogékonyság javítását, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre ösztönzést, valamint a korszerű, kutatás-fejlesztést támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtését emelte ki.
Kitért arra is, hogy a dokumentumot egy 25 állomásból álló lehetőségek innovatívak mutatták be, ahol több mint vállalkozó véleményezhette a stratégiát, és ezzel párhuzamosan március közepéig egy online konzultáció keretein belül is hozzászólhattak a kormányzati tervekhez. Szigeti a részletekről szólva azt hangsúlyozta, hogy Magyarországnak, méretéből fakadóan, csak egyes kiemelt gazdasági területekre kellene a jövőben koncentrálnia, mint az autó- vagy a gyógyszeripar.
Megjegyezte azt is, hogy miután itthon nincs egy Fraunhofer Intézethez mérhető, magánszektor által finanszírozott tudásbázis, ezért alapvetően a hazai felsőoktatásra kell támaszkodnunk, és azt minél jobban be kell csatornázni az ipari szereplőkhöz.
Az ipari tudásnak meg kell jelennie az egyetemeken, és fordítva — mutatott irányt a helyettes államtitkár, aki szerint a szellemi alkotások menedzsmentjére, a startup ökoszisztémák felépítésére, az új típusú innovációs infrastruktúra támogatására és az egyetemek missziós tevékenységének erősítésére kell koncentrálni a jövőben. A kkv-k és a nagyvállalatok közötti együttműködés előmozdítására 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre, míg az ipari és a felsőoktatási szereplők együttműködését erősítő Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok FIEK- pályázatok utolsó körét is idén tavasszal indítják mintegy 20 milliárd forint értékben.
A MISZ közgyűlésén jelen lévő Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs NKFI Hivatal elnöke az előadás után felszólalásában a pályázatokkal kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben átalakul az elbírálás rendszere, és minden egyes pályázó esetében személyes találkozó után döntenek a pályázat sorsáról. Birkner, ahogy az Innotéka decemberi számában megjelent interjújában is kitért rá, komoly problémát lát a direkt brüsszeli források elnyerésének arányában.
- Miért nem innovatívak a magyar cégek?
- A KSH az Európai Unió előírásait követve kétévente elkészíti a magyarországi vállalatok innovációs tevékenységéről szóló felmérését a legalább tíz főt foglalkoztató cégek körében.
- Lehet pénzt keresni a q opcióval
- Legjobb eszköz a bináris opciókhoz
- Hírek időbeállításai
- Miért nem innovatívak a magyar cégek?
- Fogalommeghatározás[ szerkesztés ] Az innovációt sokan, különféle célból próbálták megragadni, ezért sok fogalom-meghatározás létezik, melyek egyenként részben fedik az innováció tartalmi igazságát, mindegyik más-más vonatkozását ragadja meg.
Mint mondta, a ciklusban a keret mindössze 0,5 százaléka jutott el Magyarországra. Véleménye szerint ennél jóval többre lennénk képesek, ezért az NKFI Hivatal minden támogatást kész megadni a vállalkozásoknak és egyetemeknek, hogy még több pénzt tudjunk nyerni az Európai Uniótól. Beszámolók és tisztújítás A Magyar Innovációs Szövetség A tagvállalatok érdekeit, illetve a Szövetség a véleményét mintegy 20 testületben képviselte, köztük a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Innovációs Testületében, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Vállalkozásfejlesztési Tanácsában, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Kollégiumában.
A MISZ tisztségviselői és vezető képviselői 11 országos szakmai rendezvényen, konferencián tartottak lehetőségek innovatívak, illetve mikor fog működni az internet Avdiivkában ki véleményüket. Tavaly a MISZ hétszer adott ki szakmai javaslatot vagy fogalmazott meg állásfoglalást, és A beszámolót és a Felügyelőbizottság jelentését a résztvevők egy tartózkodás mellett elfogadták.
A közgyűlés végén a Magyar Innovációs Szövetség tisztújítást tartott: a tagok négy évre ismét megerősítették a szövetség demószámla visszavonása pozíciójában Szabó Gábort, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorát, aki óta tölti be ezt a posztot, valamint általános elnökhelyettesként Greiner Istvánt, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt.
Döncző Zoltán Előtte közel 30 évig dolgozott különféle vezetői szinteken a Tungsram, a General Electric, illetve a Philips magyarországi gyáraiban. Szakterületei a vezetőfejlesztés, Lean-Six Sigma működés, folyamat- és projekt menedzsment.