Mi a pszichoszomatika?

Életízlés, hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot. Amit a depressziós emberek elmondhatnak neked. Depresszió

Mielőtt még az elnökség a fővárosnak a költségekhez való hozzájárulásának kérdésében előterjesztését megtenné, előbb jelezni kívánja a nagy-körút létesítésének azon munkálatait, melyek a közmunkák tanácsa által, továbbá azokat, melyek a főváros által lesznek eszközlendők. Nevezetesen a közmunkák tanácsa fogná eszközölni az összes kisajátításokat, kiépítené az úttestet, jelesül az út mindkét oldalán asphalt-járdákat rakatna, ezeket szegélykövekkel látná el, a járdán az ültetendő fák számára a vasrácsozatokat - a vaskosár kivételével - elhelyeztetné, a főkocsiutat gránitkockákkal, a mellékkocsiutakat pedig trachytkockákkal burkoltatná és az út felületéről lefolyó vizek befogadására szolgáló iszapfogók nyílásaira vasrácsot alkalmaztatna.

Ellenben a főváros által lennének végrehajtandók a következő munkák: a fő gyűjtő csatorna kiépítése, ebből kizárólag az egyes háztelkekhez mellékcsatornák létesítése, a légszesz- és vízvezetéki csövek lefektetése, a mindkét oldali járdán fasorok létesítése. Mindezen munkálatok önként érthetőleg, tehát anélkül illetik a fővárost, hogy azok iránt külön megállapodás létrehozása szükséges volna, s csupán azért említtetnek itt fel, hogy a képnek kerete is életízlés álljon a szemlélő előtt.

"KELET PÁRIZSÁTÓL" A "BŰNÖS VÁROSIG" - 1. kötet

Miként már megérintve volt, a körút kiépítése azon sorrendben fog történni, amint ezt a fő gyűjtő csatorna építésének természetes rendje hozza magával, ti. Áttérve magára a főkérdésre, életízlés fővárosnak a nagy-körút költségeihez hozzájárulása, ez annál igazságosabb és méltányosabb, minél bizonyosabb az, hogy a fővárosnak a tervezett nagy-körút létesítésére nélkülözhetetlen és sürgős szüksége van.

Áttekintvén a főváros, különösen az ipar és kereskedelem gyújtópontját képező balparti részeknek térképét, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék egy az egész külvárosokat összekötő ily nagy forgalmi útnak hiánya. Elhagyva a Dunasort, és később a belső körutat, ezen kívül a vámsorompóig rendetlenül beépített, egymásnak meg nem felelő, többnyire keskeny kereszt-utcákkal találkozunk, melyeken minden élénkebb forgalom megakad.

Az ipar és kereskedés érdekei pedig sürgősen megkívánják, miszerint úgy a külsőbb városrészek egymás közt egy tágas forgalmi út által kényelmes és biztos összeköttetést nyerjenek, valamint az áru- és teherforgalom részére a főközlekedési eszközökhöz, a Duna partján levő gőzhajózási és egyéb hajóállomási helyekhez és az egyes vasúti indóházakhoz és pályaudvarokhoz a hozzáférhetés könnyíttessék és biztosíttassák. E célnak pedig megfelel és egyedül csak megfelelhet a szóban álló nagy-körút, mert a felső Dunaparttól kiindulva érinti az osztrák államvaspálya udvarát, [18] annak tárházait, a környéken levő malmokat és más iparvállalatokat, [19] egyenes kapcsolatba hozza a magyar államvaspályák indóházát a főváros minden külvárosaival, könnyíti a forgalmat a központi személy-pályaudvarhoz, [20] érinti a város alsó részén levő ipartelepeket, a közraktárakat s az alsó Dunapartot, és úgy fent a Margit híd útján, valamint lent az Összekötő híd útján összefűzi a balparti részeket a jobbparti részekkel s különösen a Déli vaspályaudvarral.

E mellett hogyan lehet elérni az anyagi hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot egymásközt a fővárosból sugáralakban kiinduló főforgalmi utakat, a külső Váci utat, a Sugár utat, [21] a Király utcát, Kerepesi utat. Napi 10 dollárt kereshet az interneten utcát, [22] Üllői utat és Soroksári utat. Mert eltekintve attól, hogy a környező városrészek háztömkelegébe ez úton fog bevezettetni az éltető friss levegő, annak létesítése nélkül helyes csatornázási rendszer nem is képzelhető.

Az Országos Iparegyesület emlékirata a tervezett Eskü téri híd hatásáról Budapest fejlődésére A tervezett új hidak és Budapest jövője Nagyméltóságú Miniszter úr! A Budapesten létesítendő új dunai hidak kérdését a főváros lakosságának minden rétegei, de különösen az építő ipar körül érdekelt iparoscsoportok régóta a legmelegebb érdeklődéssel kísérik; de különös élénkséget és lendületet nyert az érdeklődés újabb időben annak folytán, hogy az állam is felkarolta ez ügyet, sőt annak megvalósítására az előkészítő lépéseket már megindította.

Ez okból az alulírt igazgatóság lelkes örömmel teljesíti a szakosztály ez ügybeni tanácskozásainak eredményeképp kifejezett abbéli kívánságát, hogy ez ügyet Nagyméltóságod kegyes támogató figyelmébe ajánljuk. Midőn ezt tesszük, mindenek előtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy miután az Eskü tér tája a főváros geográfiai központját és egyszersmind forgalmi súlypontját képezi, e helyen csupán gyalogjárók számára való híd építése egyáltalában nem felelhet meg a forgalmi követelményeknek és a főváros fejlődése igényeinek, ennélfogva e helyen nem gyalogjáróknak való híd, hanem a legsűrűbb személyforgalom minden igényének megfelelő híd építendő.

bináris opciók 24opton

De ez magában véve még nem elég, szükséges, hogy e híd, mint a Budából és Pestből egy egésszé alakítandó egységes főváros úthálózatának legcentrálisabb láncszeme megfelelő forgalmi vonalak nyitása által szerves összeköttetésbe hozassék a Duna mindkét oldalán elterülő városrészek fő forgalmi vonalaival. A főváros egészséges forgalmi szervezetének ez oly elengedhetetlen követelménye, hogy ha ezt ma, midőn még aránylag igen csekély áldozattal megvalósítható, nem létesítenők, az előreláthatólag már közel jövőben tízszeres áldozatok kényszerűségét fogná maga után vonni.

Honnan származik a depresszió és annak tünetei?

Kézzel fogható példa gyanánt áll előttünk erre nézve Bécs esete, hol a belvárosnak áttörése most óriás áldozatokkal folyamatba tétetett, hogy a külvárosokban már teljesen kiképződött centripetális utak a város szívéig hatolhassanak. Budapest fővárosra nézve az úthálózat centrális láncszemeinek létesítése még sokkal szükségesebb, mert a város a Duna által két részre van osztva, és e két résznek egy egységes egésszé való összefoglalása nem is képzelhető másképp, mint ha a két résznek geográfiai, illetőleg úthálózati centruma közlekedési kapcsolatba hozatik egymással.

belül sáv stratégia bináris opciók

E két centrumot a pesti oldalon a régi városház, [26] illetőleg az Eskü tér tája - a budai oldalon pedig a Várhegy és Gellérthegy között fekvő budai völgynek a Dunára való kitorkolása képezi, E két pont centrális voltát egy tekintet a főváros térképére kézzelfoghatóvá teszi.

Ami a pesti oldalt illeti, ennek összes radiális útvonalai a Váci körút, Andrássy út és Király utca, Kerepesi út, Stáció e token jelszó, Üllői út és Soroksári utca egyenesen a régi városház, illetőleg az Eskü tér felé tartanak, de csak a Belváros határáig jutnak, s innen a Dunáig megfelelő forgalmi utak által összekötve nincsenek; ami pedig a budai oldalt illeti, ennek radiális úthálózata mindeddig ugyan még kellően kiképezve nincs, de miután itt hegyvidékről van szó, itt az orográfíai [27] helyzet hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot döntő, miután feltétlenül ehhez kell alkalmazkodni az úthálózatnak.

Az orográfíai helyzet pedig centrumul azon pontot jelöli ki, ahol a hegységek által körülfogott völgy egyetlen nyílása éppen az Eskü térrel szemben a Dunára torkolódik, ezáltal egy oly sugárszerű útnak szabván irányt, mely út a főváros kellő közepétől, illetőleg az itt építendő hídtól a legrövidebb és legegyenesebb irányban vezetne a völgyön felfelé s amelyből kiágazna az út egyfelől a Várhegyre mely most épülőfélben vanmásfelől a Gellért- és Naphegyre, valamint a budai hegyek minden részébe.

Budapest közlekedési úthálózatának ezen hiányzó láncszemeit ma még - mint érintettük - aránylag csekély áldozattal létre lehet hozni. A pesti oldalon a feladat a Hatvani utca [28] egyedi bináris opciós stratégia megkezdett kiszélesítésén kívül a Sebestyén- és Rózsa-térrel [29] határos háromszögű háztömbnek áttörésében és a városházra, illetőleg a plébánia-templomra néző, nagyobbrészt ócska és értéktelen épületeknek hátrább helyezésében áll.

Tekintetbe véve azon nagy értéknövekvést, melyet ez útvonal létesítése által a telkek itt nyerni fognak, ez magában véve is majdnem teljes egyenértékét nyújtja a lerombolandó házaknak.

Ami a budai oldalt illeti, itt egyelőre csak a létesítendő híd budai fejétől a krisztinavárosi templom irányában futó sugárútnak megnyitása szükséges, csatlakozásul a budai körúthoz, melynek vonala az épülő új királyi palota előtt tervezett téren túl már ki van hasítva. Természetes, hogy e cél elérésére az ottani rendezést gyökeresen kellene foganatba venni olyan formán, mint ez annak idejében az Andrássy út megalkotásánál történt.

Hogy a jelzett telek értéknövekvést legalább részben a szabályozás javára lehessen kihasználni, erre többféle mód kínálkozik; de ennek fejtegetése jelenlegi feladatunkhoz nem tartozván, azt ez alkalommal mellőzzük.

Az előadottak által csak azt akartuk kitüntetni, hogy miután az Eskü tér tája és a vele szemben fekvő budai völgytorkolat a főváros két részének geográfiai és forgalmi központját képezi, e helyen nem keskeny hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot utcákba torkoló gyalogjáró hídra, hanem a legfokozottabb személyforgalom igényeinek megfelelő és a természetes főforgalmi erekkel, vagyis a főváros radiális útjaival összeköttetésbe hozandó kocsiforgalmi hídra van szükség.

E híd a főváros úthálózatának legcentrálisabb láncszemét képezi, s ennélfogva oly mérvekben létesítendő, hogy ezen hivatásának megfelelhessen, éspedig nemcsak jelenleg, hanem a jövőben is.

E híd és a hozzá vezető centrális életízlés képezendi az egységes egésszé fejlesztendő kettős főváros egészséges fejlődésének legbiztosabb alapját; ez teendi lehetővé, hogy a különféle foglalkozási és kereseti ágak a viszonyaiknak leginkább megfelelő városrészekbe tömörüljenek, itt oly centrumokat képezvén, melyek körül az illető kereseti vagy foglalkozási ág űzői csoportosuljanak, s hogy ily módon a főváros területileg is oly szervezetet nyerjen, mely az organikus fejlődésnek elengedhetlen feltétele.

Legyen szabad e ponton még egy nagyfontosságú mozzanatra kiterjeszkednünk. Alig két évtized előtt Budapest főváros még alig volt másnak tekinthető, mint egy gyors fejlődésnek indult kereskedelem video oktatóanyagok városnak; a város gazdagságának és fejlődésének főtényezőjét - azon időben - majdnem kizárólag a terménykereskedés képezte.

Ez oknál fogva a kereskedelmi érdekek életízlés a fővárosi lokális és municipális ügyekben. Az alulírt iparegyesület ezen felfogás túlhaladottságát felismervén, és különösen a főváros legnevezetesebb riválisának, Bécsnek példáját tartván szem előtt, már mintegy két évtized előtt azon jelszót kezdte hangoztatni, hogy Budapest elsősorban nem kereskedelmi, hanem inkább ipari emporiumnak tekintendő, hogy ennélfogva a fővárosi ügyekben az ipari érdekeknek kell előtérbe helyeztetni.

Az Anyagi Függetlenség Titkai Program Bevezető Videója - S09E37

Noha e jelszóban rejlő elvet a municipális kormányzat csak csekély részben karolta fel és segített érvényre emelni, mindazáltal a viszonyok természetében rejlő fejlődési energiánál fogva a dolgok ma csakugyan odajutottak, hogy a felfogás helyessége teljesen beváltnak tekinthető; mert úgy véljük, hogy ma senki sem tagadhatja többé, hogy azon értékek összege, melyeket a főváros területén közvetlenül vagy közvetve az ipar hoz létre és forgalomba, tetemesen túlhaladja azon értékeket, melyekkel az itteni kereskedés gazdagítja nemzetgazdaságunkat.

De most itt az idő, hogy a főváros hivatása iránti felfogásban ismét egy lépéssel előbbre menjünk. Fővárosunk ma nemcsak kereskedelmi központ, nemcsak ipari emporium hivatásával bír; fővárosunk hivatása ma már ennél is sokkal nagyobb: Budapest hivatása, hogy világvárossá emelkedjék: Budapest hivatása, hogy Kelet Párizsa legyen. Hogy e felfogás és e törekvés nem tartozik többé az utópikus álmok országába, arról ki-ki meggyőződhetik, aki figyelembe veszi fővárosunk azon rohamos fejlődését, melynek az utolsó években szemtanúi voltunk.

Aki e mellett számba veszi fővárosunk geográfiai fekvését a Kelet és Nyugat határán, az itt összefutó közlekedési hálózat minden irányban kiterjedő szálait; akinek gazdasági és politikai érzéke fel bírja fogni azon alakulások tendenciáját, melyek körülöttünk folyamatban vannak és melyek míg egyfelől a Monarchia súlypontját észrevétlenül mindinkább Magyarország felé tolják, másfelől a délkeleti szomszéd államoknak Monarchiánk felé való gravitálását is természetes gazdasági és kulturális szükségszerűséggel fokozatosan növelik és előmozdítják.

Mindezek oly körülmények, melyek perspektíváján át a jövőbe tekinteni képes szem már ma félreismerhetlenül kiveheti Budapest világvárosi jövőjének körvonalait. De ezekhez járul még egy körülmény, mely kiváló gyakorlati fontossággal bír, s melyre ezért nagy súlyt kell fektetnünk, s ez Budapest területének geográfiai és fizikai alkata.

Ha az európai kontinens világvárosi jelentőséggel bíró városait tekintjük, nem találunk egyet sem, melynek fekvése annyi előnyt egyesítene, mint Budapesté. Maga a Duna folyam a Margit- és Csepel-szigettel oly kiváló előnye fővárosunknak, mellyel Nyugat-Európa egyik fővárosa sem versenyezhet. De ennél még sokkal nagyobb horderővel bír azon a maga nemében páratlan orográfiai alakulat, mely Budapest területén a végtelen rónaságot a legkiesebb hegyvidékkel kapcsolja össze.

Míg a Duna bal partján elterülő tág síkság a szabad mozgásnak és terjeszkedésnek korlátlan tért nyit, a Duna jobb partján, közvetlenül a város közepén, a királyi palota által koronázott Várheggyel szemben merész hegység emelkedik, a Gellérthegy, mely életízlés fekvésű magánlakok, teraszos kertek és ligetek számára látszik teremtve lenni, ennek aljában, e közt és a Várhegy közt egy elragadó fekvésű völgy terül el, életízlés egész a Lipótmezőig és Zugligetig a legkiesebb és legegészségesebb fekvésű kertes lakhelyek számára alkalmas, míg az ezt környező emelkedések, dombok és hegyek oly nyaraló telepekül kínálkoznak, minőket ily közvetlen közelségben egyetlen egy európai főváros sem mutathat fel.

Köztudomású, hogy a forgalom és üzleti élet igényei mellett a nagy városokra nézve ma már napról-napra jobban előtérbe lép a lakigények kielégítésénél az egészséges fekvés, a komfort, a természeti szépségek követelménye.

Ezen igények kielégítésére a budai oldal oly tág, oly változatos és oly kies tért nyit, minőt az európai fővárosok egyikénél is alig találunk.

Bő tere van itt a kertészeti pompával övezett legnagyobb szabású nagy úri palotáktól a gyümölcsös fák közé rejtőző legszerényebb cottage-ig [30] minden rendű és rangú családi lakásoknak és lakcsoportoknak. És ha elképzeljük, hogy az a fejlődési energia és az a vállalkozási szellem, mely alig egy-két évtized alatt az Andrássy utat, a Nagykörutat és ezek kapcsán egész új városrészeket hozott létre, az Eskü téri hídon és az ahhoz csatlakozó centrális útvonalon át a budai oldalra átvezettetik, s itt hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot hídfőtől kezdve a Krisztinaváros felé, egy az Andrássy úthoz hasonló palotavárost teremt: kézzelfogható, mivé alakulhat át a közelebbi évtizedekben az épülő új királyi palota környéke.

Mily festői szépségű városrészek emelkedhetnek a jelenleg holtan tespedő Tabán és Krisztinaváros helyén, a Gellérthegy, Naphegy és Várhegy lejtőin, melyekhez a villaterületeknek egy oly öve csatlakozhatik, mely egész a svábhegyi és zugligeti villavárosokig elhatolhat.

bináris opciók kereskedői statisztikák

Ki tagadhatná, hogy ha ez bekövetkezik - pedig a szükséges előfeltételek teljesítése esetén ennek bekövetkezése kérdést nem szenvedhet - Budapestnek oly "Westendje" lesz, minővel Európának egy fővárosa sem dicsekedhetik. Valamint bizonyosnak tekinthetjük azt is, hogy mihelyt ez bekövetkezik, Budapest már határozottan azon az úton lesz, mely világvárosi hivatását gyors léptekkel viszi majd a teljesülés felé.

Mindezeket azért mondtuk el, mert habár első pillanatra talán úgy látszhatnék, mintha itt költői képzelet szülte életízlés lenne szó, a dolog mégis úgy áll, hogy mindezek hátterében a legreálisabb életízlés legnyomatékosabb ipari érdekek rejlenek, melyek után csak kezünket kell kinyújtanunk, hogy kézzelfoghatóan megvalósuljanak. Budapest fővárosnak a fentebbiekben vázolt irányú fejlődése három ponton függ össze a legmateriálisabb ipari érdekekkel. Mert mindazon alkotások, melyekre céloztunk, a főváros iparának, különösen az építőiparnak és az ezzel összefüggő iparcsoportoknak alkotási objektumát s ennél fogva kenyérkereseti forrását képezi.

Mert minden lépés, melyet Budapest világvárosi hivatásának megvalósítása felé tesz, tágítja azon kört, melyre Budapest mint lakhely és mint az idegenlátogatás célpontja vonzerőt gyakorol, s ezáltal növeli az ipart tápláló pénznek és vagyonnak ideözönlését. Mert az ezúton elérhető ipari fejlődés és saját kereskedés bináris opciókkal suprematia a leghatalmasabb eszköz arra, hogy hazai iparunk az ország határain túl is, különösen kelet felé tért foglalhasson.

Ami az első pontot illeti, elég a közelmúlt fényes eredményű tapasztalataira hivatkoznunk. Ha építő iparunkat, valamint az épületek berendezésével és díszítésével foglalkozó iparágakat akár terjedelemre, akár a bennük fekvő tőkék és velük foglalkozó munkaerők mennyisége és minősége tekintetében ez iparágaknak egy-két évtized előtti hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot összehasonlítjuk, oly különbséget látunk, mint ég és föld. E két évtized tehát építő és rokon iparunkra nézve korszakalkotó volt, mert hiszen e két évtized a fővárosban legalábbis annyit épített és alkotott, mint a város alapítása óta lefolyt összes századok együttvéve.

És ama megszámlálhatatlan milliók, melyek a létrehozott épületekbe és berendezésekbe befektetve lettek, s melyek ez épületek és berendezésekben egyszer már megteremtették ellenértékük, legnagyobbrészt a hazai ipar kezébe jutottak, itt részben mint megtakarítások, új befektetések építkezések és berendezések tárgyát képezték, részben pedig fogyasztási cikkekre fordíttatván, az ipar többi ágainak és a mezőgazdaságnak javára váltak, s így hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot kézre járván mindenütt a forgalom és a termelés élénkítésére hatottak.

Kézzelfogható, hogy az építő életízlés lendülete, ezúton a munkaerőknek idevonzása és jutalmazó foglalkoztatása által egyik fő tényezője volt annak is, hogy a fővárosi lakosság száma oly példátlanul gyors emelkedésnek indult, és fő tényezője volt mindazon nagy horderejű következményeknek, melyeket e gyors emelkedés maga után von.

És ha hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot kérdezzük, hogy mi adta meg az első lökést e nagyszabású építkezési lendületnek? Ez nyitotta meg a tért a lendületes mesteri alkotásokra, ez vonzotta a tőkét e vállalkozásba, ez támasztotta fel a napról-napra fokozódó nemes versenyt mind az alkotó mesterekben, mind a befektetést kereső tőkében: és ami legfőbb, e kezdeményezés a telkek értékének emelkedésével oly új nemzetgazdasági értékeket hozott létre, melyek mint tőkék, épp amaz építkezésekre voltak fordíthatók.

Ha mindez való - pedig mindenki, aki az utolsó két évtized ipari életében közvetlenül részt vett, vagy akinek azt alaposan megfigyelni alkalma volt, ezt valónak elismerni kénytelen - akkor tisztán előttünk áll a jövőben követendő eljárás útja. Erre legalkalmasabb az Eskü téri híd létesítése és az azzal kapcsolatos centrális útvonalak megnyitása.

A kártyajátékok értelmezése

Ez alkotás - mint fentebb láttuk - nagyobb áldozatokat alig igényel, azonban hatása az építőiparra kiszámíthatatlan volna: meggyőződésünk szerint nagyobb, mint volt akár az Andrássy úté vagy a Nagykörúté.

Mert ami a pesti oldalt illeti, itt nem csupán ama alig egyharmad rész kilométernyi útvonalról, illetőleg azon házról van szó, melyek az itt lerombolandó gyarló ócska épületek helyébe lépnének noha bizonyos, hogy a város legcentrálisabb pontján, a legértékesebb telkeken bizonyára értékesebb épületekre számíthatunk, mint bárhol másutthanem szó van arról, hogy ez útvonal megnyitásával a Belváros egész déli fele megnyíljék; s valamint az Andrássy út megnyitásával annak mellékutcái is palotasorokká alakultak, ugyanez történnék előreláthatólag itt is, éspedig bizonyára fokozottabb mértékben.

De a pesti oldalnál még nagyobb fontossággal életízlés a budai oldal, mely most egészen holtan hever, s mely a jelzett alkotás által a főváros központjával közvetlen kapcsolatba hozatik, sőt annak alkatrészévé válik. Ami végre iparunk fejlődésének a főváros világvárosi emelkedésével való összefüggésének harmadik pontját illeti, mely szerint ez emelkedés és a vele járó ipari suprematia a leghatalmasabb eszköz arra, hogy hazai iparunk az ország határain túl is különösen Kelet felé tért foglalhasson, ez annyira a dolog természetében fekszik, hogy erről bővebben szólani szintén majdnem felesleges.

Hisz mindenki tudja, hogy az idegen látogatás mily bőkezű éltetője különösen a lokális, illetőleg nemzeti specialitásokkal foglalkozó iparágaknak; mindenki tudja, hogy az iparcikkek keletének mily fontos tényezője a gyártás helyének renoméja; mindenki tudja, hogy az ízlés és divat a használati cikkek keletének hatalmasabb lendítője mint akár az ár és minőség tekintetében való versenyképesség, s hogy az ily hatású ízlés és divat csak világvárosi talajon fejlődhetik.

Miért veszélyes figyelmen kívül hagyni a depresszió jeleit?

De van egy mindezeknél még fontosabb körülmény, melyet sohasem volna szabad szem elől tévesztenünk, midőn ipari exportunk előmozdításáról van szó, s melyről azért röviden szintén meg akarunk emlékezni. Ha azon kérdést vetjük fel, hogy melyek azon iparágak, melyekre jelenleg és a közelebbi jövőben mindaddig, míg ipari viszonyaink gyökeresen meg nem változnak, exportunkat a siker reményével alapítanunk lehet, e kérdésre mindenki, ki az ipari viszonyok iránt némi tájékozottsággal bír, csak azt felelheti, hogy állandó biztos exportra csak azon iparcikkek tekintetében számíthatunk, melyeknek termelési tényezőire nézve a külfölddel, illetőleg a világversennyel szemben egyenlő színvonalon állunk.

Melyek ezen iparágak? E két ellentétes kategória között fekvő középkategóriái az iparnak, melyeknél főleg a befektetett tőkék nagysága, a népnek százados ipari megszokottsága és az ipar kellékeihez való akkomodáció játssza a főszerepet, egyelőre azért nem számíthatnak nagyobb exportra, mert ezen termelési tényezőkre nézve még nagyon messze állunk a régi nagyiparos államok színvonalától, s arra egyelőre alig is emelkedhetünk fel, mert ennek főeszközei a vámvédelem, stb.

Hogy ez így van, arról iparunk fejlődésének megfigyelése útján, ezernyi tapasztalati tényből meggyőződhetünk. Eltekintve a nyersanyag-tömeg termelési iparágaktól lisztipar, szeszipar, stb.

És miután a tervezett alkotásokra nézve hogyan lehet elérni az anyagi szabadságot Eskü téri hídnak csupán gyalogjárók számára való kiépítése nemcsak nem kedvezne, hanem azok megvalósíthatását hosszú időre lehetetlenné tenné, azon tiszteletteljes kérelemmel fordulunk Nagyméltóságodhoz, miszerint nyomatékos befolyásával odahatni kegyeskednék, hogy az Eskü térnél létesítendő híd kérdése a fentebbiekben előadott feladatoknak megfelelően oldassék meg.

Mély tisztelettel maradván.