Vélemények a banán kereskedésére szolgáló robotokról
Tartalom
Fogadja el Nagyságod a mi ajkainkról örömmel, szeretettel és tisztelettel tölt idvezletét a Szatmár vármegyei nemességnek; azon nemességnek, mely a Nagyságod hálát érdemlett atyjának, a mi örökre kedvelt főispányunknak számos esztendőkig tartott kormányában nem csak boldogságát, de dicsőségét is találta; s mely a Nagyságod igazgatása alatt, midőn személyében egyfelől a felejthetetlen atya gyermekét és képviselőjét, másfelől saját hazája fiát s az uralkodó felség ohajtott ajándékát ölelné, kétszeres megnyugvását remélli.
De midőn itt Nagyságod előtt a mi érzéseinket kiöntjük, midőn Nagyságod elébe tisztelet és engedelmesség jeleivel járúlunk, nem titkolhatjuk el azon őseinktől örökbe nyert büszkeségünket is, mely szerént jól érezzük, hogy e kormány, melyhez Nagyságod közöttünk ülni fog, e vezéri pálca, melyet előttünk viselni készűl, éppen olyan mértékben kölcsönöznek fényt Nagyságodnak: amilyen mértékben mi megtiszteltetve vagyunk az által, ha királyunk kegyelménél fogva a második Vécseyt is magunkénak lenni mondhatjuk, minekutána az első hosszú ideig atyai módon éreztette velünk, hogy ő miénk volt minden tekintetben, s mindenkor.
Szolganépet kormányozni, szerencsétlen rabelsőség; szabadok közt érni fő helyre, legszebb jutalma a személyes érdemnek.
Mi egyik, nem megvetendő tagját tesszük a magyar nemzeti nagy testnek, mely istenének kegyelméből s királyának oltalma alatt ezer esztendős szabadságát mind bírja, mind becsűli. Első fog lenni Nagyságod közöttünk, egyik szép megyéjében a dicső nevet viselő nép hazájának, melynél szebb, és kedveltebb és imádottabb az egész föld kerekségén nem találtatik.
Hol tart napjainkban a robotika?
Nincs kétségünk, hogy ez a gondolat nem kevésbé emeli Nagyságodat, mint a mi keblünket hevíti, s ezt hivén kettőztetett lelkesedéssel állunk itt új kormányozónk előtt, s kettőztetett lelkesedéssel készűlünk oda elkísérni, hol az öszvegyűlt rendek között az előlülői széket elfoglalandja. Jőjjön tehát Nagyságod, s addig is, míg gyűléseink szent boltozata alatt e nemes megye kormánya és boldogsága hű kezeibe fog letétetni, a mi örömtől hevűlő körünkben érezze, hogy ha maga a remény, mely által Nagyságod következő igazgatásától minden szépet és jót bizakodva várunk, szeretetünket és tiszteletünket ennyire felgyúlasztja: mely hálát, mely áldásokat aratand még, ha nagylelküség, törvény és igazságszeretet által bennünket boldogítni fog, s szabadságunk szentségét sértetlenül fenntartani fáradatlan erővel igyekszik.
Ezt hisszük Nagyságod felől, mert oly atyának gyermeke, kiről ezt tapasztalhattuk; s ha erény és érdemek firól fira szakadatlan folyással örökben maradnak, adja isten, hogy valamint most Nagyságodat saját atyjának kormányhelyére örvendve bekisérjük: úgy a mi gyermekeink egykor hasonló gerjedések közt kisérjék be Nagyságodnak fiát; aki, midőn atyjának s nagyatyjának tettei példáúl előtte kitétetnek, ősi fény és saját önérzés által, mint most Nagyságod, boldog legyen és boldogítson.
Nagykároly, De e jelenvaló esetben van valami olyan, ami az előre néző hazafi keblét nyugtalansággal töltheti be.
Mert ha kimondanom szabad, azt láttatom magamnak észre venni, hogy midőn itt egyik fél a N. Látnivaló Tek. Rendek, hogy ily helyheztetésben egymással egyesűlnünk lehetetlen; mert ha valamelyik félnek minden előadott okai egyenként ellentmondhatatlanúl megcáfoltatnak is: de belől, a titokban tartott, s következőleg ostrom alá nem jöhető indítóok makacsúl meg fogja helyét tartani, s a meggyőződés útját elzárja.
Így lévén a környűlállás, ki az, aki által nem látja, hogy a győzedelem akármely részre dűljön is el, siralmas következéseket von majd maga után, mivel a meggyőzött félben az a mélyen elrejtett principium hosszú fájdalomnak és bosszús érzéseknek táplálója marad. Ezen tekintetnél fogva Tek. Rendek, nem azt kérdem többé: mi hasznosabb? Hanem egyedűl azt: mi által kerűlhetjük el magunk közt a hosszú időre történhető káros szakadást?
Az által-e, ha a kérdés alatti javallatot a maga bölcsőjében elfojtjuk; vagy ha azt jóváhagyás végett a felsőség elébe terjesztjük?
Forráshoz ugrik
Vonjuk el egy kevéssé a tüzesen vítatott tárgyról figyelmünket, s gondoskodjunk saját magunkról. Több tiszteletre méltó férjfiakat látok itt, kik vagy résztvevői, vagy legalább szemlélői voltak azon megyénkre nézve veszedelmes időszakasznak, midőn a hazafiak közé becsúszott viszálkodás, s bizodalmatlanság egy egész embernyomig be nem gyógyúlt sebeket hagyott maga után.
- Шут, однако, должен был знать все куда лучше, но действовал он совершенно безответственным образом.
- Да, здания возникали и исчезали, но расположение улиц представлялось вечным, а Парк все так же оставался зеленым сердцем Диаспара.
- A te dolgod pénz keresni
Esztendők múltak el, és sokan vélemények a banán kereskedésére szolgáló robotokról akkoriak közűl sírjokba költöztek, s valahára a nagyon régi sebek a még élőknek szíveiken is behártyáztak. Rettegnünk kell Tek. Rendek, nehogy ismét e behártyázott sebek felett újakat szaggassunk, rettegnünk kell, nehogy ezt az azolta nevekedett, s még keserű fájdalmakat nem tapasztalt generációt az előbbinek szomorú tapasztalására juttassuk.
De mit tegyünk hát a kedvetlen következések elhárítására? A javallat megvizsgáltatása folyamatba vétetett; a nagykároli és szatmárnémeti két felekezet teljes ellenkezésben áll egymás előtt; más út a békességre nincs, mint ha kettő közűl egyik a maga véleményét önkényt feláldozza. Azonban, ha csak áldozat által lehet a dolgon segíteni; nagy kérdés: kinek van jusa mástól ily áldozatot kivánnia.
Senkinek A bináris opciók stratégiáiról. Rendek, de amit kívánni nem lehet, szabad remélleni; s ha talán a két felekezet közt van egy, mely a maga véleményének feláldozásával is, megtarthatja a győzedelem reménységét: nem lehetetlen képzelni, hogy az áldozat, az önszeretet titkos sugallási mellett is, megtörténhető. Ezen állítás paradoxonnak látszhatik, s ami a szatmárnémeti felekezetet nézi, természetes is, hogy ez, itt elvesztvén vagy feláldozván ügyét, semmi nyereségre többé számot nem tarthat.
De nem így van a nagykároli résszel; s ime ezen rész az, melynek figyelméért könyörgök, hogy ajkaimról a békesség szózatit meghallgatni méltóztassék. Csak két eset lehetséges. A költözést javasló okok vagy cáfolhatatlanúl igazak, vagy nem.
Ha igazak; mi illik egyenes lelkű férjfiúhoz inkább, mint az önhaszonból s mellékes tekintetekből merített okokat az igazság előtt megsemmisíteni?
Amicus Plato, amicus Aristoteles, sed magis amica veritas. Ha nem igazak, miért félnénk a szatmári fél kivánságaihoz képest, a kérdéses javallatot, a felsőség helybenhagyása alá terjeszteni? Ezen esetben kettős a nyereség. Mert sem a szatmári felekezetnek legkisebb fájdalmas érzést is táplálni oka nem marad; sem attól nem lehet rettegni, hogy a felsőség valami nem igaz fundamentomon épűlt kérelmet helyben hagyand.
És így vagy győz a költözést javalló fél vélemények a banán kereskedésére szolgáló robotokról igazság által, s akkor mindnyájan nyerünk; vagy veszt javallatának nem helyes volta miatt, s akkor a nagykároli fél közűl senki sem lesz, kit bináris opció a legjobb stratégia vesztés okának lehetne tartani.
Íme Tek. Rendek, az egyetlenegy út, melyen baráti rokon érzéseinket egymáshoz fenntarthatjuk.
Minden más út harcra s gyűlölségre vezet; hol győző és meggyőzetett egyformán keserű veszteséget hoz magára. Küldöttség két különböző véleményei ne egymáson nyerendő győzedelem, hanem egymással leendő egyesűlet által jussanak céljokra. Fontos a tárgy; s már a közelebb múlt közgyűlésen tapasztaltuk, hogy sok kétségre, sok vetekedésre okot szolgáltatott.
Nem fognánk-e vélemények a banán kereskedésére szolgáló robotokról közeledő gyűlésre jó eleve viszálkodást szerző alkalmat készíteni, ha a különözést többség által akarnók elhatározni, és így valamelyik vélemény pártfogóit békétlenekké tenni igyekeznők?
A mi történhető egyesűlésünk minden bizonnyal kedvező prognostikona lenne a következő közgyűlésnek; s kezességet nyújtana a felől, hogy ezen, oly igen sok oldalú, s oly igen kényes tárgy felől a Tek. Rendek rokon egyetértéssel fognak végezni. Úgy látszik, hogy már magának a vármegyei kegyes végzésnek szavaiban az egyesűlés pontját fel lehetne találni. Ki vagyunk küldve, hogy praetoriumunknak Szatmárnémeti sz.
Ezen kifejezésekből ellentmondhatatlanúl következik, hogy nékünk itt két rendbéli kötelességünk van: egyik, hogy a projectum szükséges voltát és lehetségét megvizsgáljuk; másik hogy annak végrehajtására tervet készítsünk.
Ha már most, minden küldöttségi tag egy szívvel lélekkel azt kiáltaná, hogy a projectum szükségtelen, vagy éppen lehetetlenséget foglal magában: igenis, hogy nékünk nem lenne más kötelességünk, mint ezen egyező felkiáltásnak okait összeírni, s a következő közgyűlésnek benyújtani, s egyszersmind kinyilatkoztatni, hogy az előttünk szükségtelennek és lehetetlennek látszott dolog kivitelére nézve semmi módokat nem találhattunk, s keresni a józan ésszel megegyezőnek nem vélemények a banán kereskedésére szolgáló robotokról.
De minekutána szemeinkkel látjuk és füleinkkel halljuk, hogy a küldöttség tagjai közt számosan vagynak, kik a kérdés alatti projectumot nemcsak szükségtelennek és lehetetlennek nem tartják, de férjfiúhoz illő tűzzel pártfogolják: nem kell-e legalább annyit megengednünk, hogy a dolog talántalán lehetséges, talántalán nem szembeszökőleg szükségtelen, s minden esetre a józan okosság törvényeivel általános ellenmondásban nincs; mert íme józan okossággal, tudománnyal és tapasztalással bíró férjfiak vítatják.
Ezen következés ismét egy másikat húz maga után, azt tudniillik: hogy, ha közöttünk találkoznak, akik ezt vítatják, lehetetlen, hogy a közelebb ránk jövő közgyűlésben a Tek. Rendek közt még mások is, több vagy kevesebb számmal, ne találkozzanak hasonló értelemben leendők.
- Partium 13 Legenda a kiskatonáról a laktanyaudvar szöszölő nyárfái egész nyáron át pingpong labdaként pattogó parancsszavak vaságyba kényszerített álmok húszéves vagyok farkasszemet nézek a nappal már úgy elhatalmasodott rajtam az élet hogy elpusztíthatatlan betörhetetlen vagyok nyár van örökké bár augusztus is elmúlt kekiszínű fűben heverek a légyszaros ablakon bágyadt kincstári nap kaparászik kicsordul számon a nyál a mohó vágy zsírja a hold ma oly kerek a lány szőke volt mint Jeszenyin versében a zab látom ahogy összekuszálja a dunántúli szél és integető keze lehull a semmibe id.
- Úgy tűnik, a bizonytalanság és tanácstalanság korát éljük.
- Они страшно торопились - что само по себе было необычно - и ни разу не обернулись.
Tagadhatatlan igazság tehát, hogy mi, ezen elengedhetetlen praesumtio mellett, a többször említett projectumot, ha szükségesnek és lehetségesnek nem mondhatjuk is, de absolute szükségtelennek és lehetetlennek sem állíthatjuk; következésképpen magunkat a végzésben parancsolt plánum kidolgozása alól fel nem oldozhatjuk.
Kettő leszen itt elkerűlhetetlenűl szükséges. Első, hogy mivel a k. S így midőn egyfelől az akadályok elhárításáról szóló cikkelynek eleget teszünk, másfelől az Universitásnak útat nyitunk a tárgyat minden oldalairól felvenni, s kiküldöttségi munkálkodásunk helyes vagy helytelen voltáról itélni, s elfogadását vagy el nem fogadását győző okoknál fogva megtenni.
Hogy a praetorium elköltöztetésének plánumát a maga egész kiterjedésében, instrukciónk szerint kidolgozzuk, s azt az Universitásnak oly móddal nyújtsuk bé, hogy ha a tárgy a felsőség elébe terjesztetik, az előterjesztéshez megkivántató előre való dolgozásokban semmi hijánosság ne találtassék. Eszerént a Szatmár-Németi és N. Mely alázatos vélekedésemet a Tek. Küldöttség elébe terjesztvén, ohajtom, hogy az úgy vétessék, mint hazafiúi, tiszta indulatból származott, s a véleményi különözéseket célra vezetni igyekező jó szándék.
E szent helyen fogadta el Nagyságod három esztendő előtt közbizodalmunk legszebb jelét, midőn általunk a törvényhozó nagy test tagjává elválasztatott. E szent helyen olvasta Nagyságod kevés hónapok előtt minden arcon a legszínetlenebb megelégedést, midőn királyi kegyelem, ősi fény és személyes érdem által tiszteletre méltó atyjának székét köztünk elfoglalá.
MONORY M. ANDRÁS - TILLMANN J. A.: EZREDVÉGI BESZÉLGETÉSEK
E szent helyen állok íme Nagyságod előtt és vármegyénknek e még egészen új helyheztetésében, polgári kicsiny pályámnak éppen kezdetén, bemutatom a Rendeknek, s ennek a maga örökre szeretett alispánjai alatt, az ifjúság virágában álló tisztikarnak forró tisztelettel és szeretettel tölt idvezletét.
Nagyságod ezen idvezletét kedvetlenűl venni nem fogja. Mert nem Nagyságod vala-e, ki fényes hívatalába léptekor az öszvegyűlt nemességnek tapsolásai közt nyilatkoztatta ki, hogy az egész megye kiterjedésében nincs ember, ki eránt szeretettel ne viseltetnék?
S valóban, Méltóságos Báró, kölcsönös hajlandóság a kormányozó és kormányozottak közt polgári alkotványunk egyik legszükségesebb feltétele. Mert szabadon születtünk mi, s nem vaspálca és félelem, de törvény és szeretet által vagyunk igazgathatók. Csak annak a kormányozónak, aki bennünket így ismer, lehetséges az, hogy midőn a törvényes szabadság szózatai, a vélemények különbsége miatt, egymással ellenkezni fognak, magát oly középponttá tehesse, hol közbizodalom által minden ellenkezés egyesíttetvén, az egyetlenegy nagy célnak, a haza javának eszközlésére fordíttassanak.